„Ismerjük fel az allergiát okozó parlagfüvet!”

Parlagfű elleni védekezés

 

 

Allergiás megbetegedés korunk népbetegsége

Magyarországon a lakosság 20-30%-a szenved valamilyen allergiás megbetegedésben. Ezek közül elterjedségében kiemelkedő helyet foglal el az allergiás rhinitis vagy szénanátha. Az allergia (túlérzékenység) a szervezet védekező rendszerének (immunrendszerének) kóros túlműködése. Az allergiák számottevő részét a virágpor (pollen) okozza. A legagresszívabb, legnagyobb jelentőségű allergén a parlagfű, melynek virágpora a szénanáthás megbetegedések legfőbb kiváltója. A náthás tünetek a virágzási időszakban jelentkeznek, amely júliustól október végéig (a fagyok beálltáig) tart.

 

A parlagfű (Ambrozia elatior L)

Magyarországon nem őshonos, az 1920-as években hazánk déli területén jelent meg, majd a fő gabonaszállító kereskedelmi útvonalak mentén terjedve mára már az egész ország területén megtalálható. Igénytelensége, valamint a természetes vetélytársak és ellenfelek hiányában gyakorlatilag mindenhol megtalálható (parlagon hagyott földek, építési területek, lakótelepek, művelésből kivont területek).

A parlagfű – melyet tévesen vadkendernek is neveznek – fészkesvirágzatú, egyéves, 20-150 cm magas, felszálló szárú, rendszerint dúsan elágazó, terebélyes gyomnövény. Levelei egy-kétszeresen szárnyaltan szeldeltek, színük sötétzöld, vastagon szőrözött, fonákuk szürkés-zöld. A legfelső hajtások csúcsán fűzérben álló porzós és levélszár alji termős virágai vannak. Egy virágzatban 15-35 halványsárga virág van, a lecsüngő sárga virágok apró csészékre hasonlítanak. Egyetlen növény 8 milliárd pollenszemet is termelhet, mely a szél segítségével akár 50-100 km-es távolságra is eljuthat. Egyetlen növény megközelítően 10 ezer magot termel, melyek a széllel, ill. vetőmagokkal együtt terjednek, rendkívüli ellenálló képességük jelzi, hogy kedvezőtlen körülmények között akár 40 évig is csírázó képesek maradnak. A mély talajrétegekbe került magok egy esetleges talajmozgatással a felszín közelébe kerülve ennyi idő után is jó eséllyel csíráznak ki.

 

Életmódja

Minden növény magról kel ki és a fagyokig virágozhat. Hazánkban március végén kezdődik a magok csirázása, április-májusban az összes mennyiség kb. 60%-a kikel, de egészen az őszi fagyokig várható a megjelenése. Csírázásához a 10-20 Co-os hőmérséklet a legkedvezőbb, mert szereti a fényt, de akár teljes sötétségben is képes csírát hajtani. A növények legagresszívebb növekedési időszaka júniusban és július elején van. Július végén kezd virágozni, a legintenzívebben augusztusban szórja virágporát majd ezt követően kis intenzitással a fagyok beálltáig. A virágpor a szél útján a kár 100 km-es távolságra is képes eljutni.

Leginkább az időlegesen megművelt, majd elhanyagolt – parlagon hagyott – területeken, építkezések környékén, vasúti sínek mentén, árokpartokon, parkok, utak szélén található.

 

A parlagfű veszélye

Az allergiára való hajlam öröklődhet, azonban a környezeti tényezők szerepe is jelentős. Kezdetben a szervezet általában csak egyféle allergénnel szemben érzékeny, hatására orrviszketés, tüsszögés, vizes orrfolyás, szemviszketés, alvászavar, csökkent munkaképesség jelenhet meg, amelyek az allergiás nátha tünetei. De később egyre több anyag vált ki allergiát, mely hatására a tünetek súlyosbodhatnak, csalánkiütés, kötőhártya gyulladás, asztma, hasmenés, legsúlyosabb esetben pedig anafilaxiás sokk is lehet. A parlagfű pollenje az egyik leggyakoribb szezonális inhalatív allergén, mely sokaknak súlyos asztmát kiváltó pollenallergiát okoz. Az allergia nem fertőző megbetegedés. A betegség megelőzhető az allergiát kiváltó tényező megszüntetésével, a parlagfű következetes irtásával.

 

Védekezés a parlagfű ellen

A védekezést folyamatosan és minden lehetséges eszközzel végeznünk kell, mivel egyedüli, teljes eredményre vezető módszer mai tudásunk szerint nincs. Nagyon fontos, hogy megakadályozzuk a virágzást, és azt, hogy a növény magot érleljen. A legfontosabb, hogy minden alkalmas eszközzel hosszú ideig kell védekezni, annak érdekében, hogy tartós eredményt érjünk el.

A kézi gyomlálás az egyik leghatékonyabb módszer (amit javaslunk kesztyűben végezni). Ezt a módszert csak a virágzás előtti időben ajánljuk, mert a nagy tömegű pollennel való találkozás egészségre gyakorolt hatása minden életkorban kedvezőtlen. A kaszálás és kapálás további környezet- és költségkímélő módszer, hatékony megoldás közvetlenül a talaj feletti, virágzás előtti háromszori kaszálás. A növényeket a tömeges megjelenésük után, ahol lehet minél előbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani. Ez biztonságos, mivel a növények így nem tudnak újrahajtani.  A talajhoz közeli néhány cm-en 2-3 elágazása is van, ezekből még oldalhajtások is nőnek ki. Emiatt a szakszerűtlenül végzett kaszálás eredménytelenné teheti az ellene való védekezést. Vegyszeres gyomirtás esetén fontos gondosan megválasztani a gyomirtó szert és ügyelni kell arra is, hogy minél fiatalabb legyen a gyomirtóval kezelendő növény. Legcélszerűbb a vegyszerrel történő gyommentesítést akkor végezni, amikor a gyomnövények zöme már kikelt, és már elegendő levélfelület van a szerek felvételéhez.

A védekezést legkésőbb a parlagfű 10 cm-es állapotáig el kell végezni!

 

Az ingatlan tulajdonosoknak a parlagfű elleni védekezést június 30-ig végre kell hajtani! Az Országgyűlés módosította a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvényt, amelynek eredményeként jelentősen szigorodott a parlagfűvel szennyezett területek felderítése és a közérdekű védekezések kivitelezése. A parlagfű elleni védekezés elsősorban föld tulajdonosának, illetve használójának a kötelezettsége. 

A parlagfűvel fertőzött területek felkutatását a törvény a földhivatalok hatáskörébe utalta. Az ellenőrzést a földhivatalok mezőgazdászai határszemlék során végzik - légi felvételek és az előző évi eljárások adataira támaszkodva - együttműködve a növényvédelmi hatósággal, az önkormányzatok jegyzőjével, a civil szervezetekkel és a lakossággal. A 2011. évi ellenőrzések és határszemlék adatai alapján városunk és környékének parlagfű fertőzöttsége közepes.

Az ingatlan tulajdonosoknak a parlagfű virágzását, az allergén pollen levegőbe kerülését folyamatosan meg kell akadályozni a növény következetes irtásával. A törvény hatálya kiterjed az ország teljes területére és az összes ingatlantulajdonosra. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok eljárásukat nemcsak termőföldön folytatják le, - amelybe a zártkertek is bele tartoznak - hanem belterületen, ipari, kereskedelmi és egyéb telephelyeken, utak, vasutak, vízpartok mentén is. 

A június 30-i dátum széleskörű ismerete azért fontos, mert az a szankciómentes, önkéntes jogkövetés lehetőségének határnapja.

A megjelölt időpont után az ingatlan tulajdonosának, használójának személye ismeretének hiányában is el kell végezni haladéktalanul a közérdekű hatósági védekezést, amire halasztó hatálya még a benyújtott fellebbezésnek sincs.

A védekezés alapvető alkotmányos jogokat is érint. A törvényi szabályozás a közvélemény elvárásából - a nagyszámú allergiás beteg érdekében - az egészséges környezethez való jogot ezúttal a tulajdonjog elé helyezi, így az államigazgatási eljárás általános szabályait betartva a védekezés zárt ingatlanon, telephelyen is elvégezhető.

A hatósági védekezést elrendelő határozatok közzététele oly módon történik, hogy a helyi önkormányzatok hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre.

A hatósági védekezés eljárásának teljes költségét köteles a föld használója, tulajdonosa megtéríteni, amely a helyi feltételektől függően több tízezer forint is lehet hektáronként. Ez nem azonos a növényvédelmi bírsággal, amely húszezer és kétmillió forint közötti összegben az eljárás költségén felül kerül kiszabásra. A költségek meg nem fizetésük esetén adók módjára behajthatóak.

 

 

Az allergiás megbetegedésben szenvedők és a ma még egészségesek védelme érdekében kérjük, irtsa Ön is a parlagfüvet, tartsa gyommentesen környezetét!

A lap tetejére